-Napjainkban már egyre több embert foglalkoztat az energiatakarékos fűtési rendszerekkel kapcsolatban az a gyakori kérdés, hogy lehet-e egy klímaberendezéssel gazdaságosan fűteni.

A válasz erre a kérdésre az, hogy igen, nagyon is jól lehet fűteni bizonyos feltételek mellett egy hőszivattyús klímaberendezéssel.

Ilyenkor egyből felmerül az a kérdés is, hogy akkor miért nem használják Magyarországon többen, fűtésre a klímaberendezéseket.

Az egyik oka ennek az, hogy az emberek tudatába még sajnos nem igazán került be, hogy a klímával a hűtés mellett fűteni is lehet. Ellenben azok között viszont, akik tudják, hogy fűtésre is lehet használni egy klímát, közülük pedig sokan úgy gondolják, hogy a klímával történő fűtés nagyon drága, sok lesz tőle a villanyszámla és minek fűtsön klímával, mikor van gázfűtés az épületben. Itt jön be az a tény, hogy sokan nem tudják, hogy egy átlagos hőszivattyús klímaberendezéssel bizonyos feltételek mellett olcsóbban lehet fűteni, mint akár egy modern gázkazánnal.

A legtöbben nem néznek utána a tényeknek, és a csak azokból a hallott tévhitekre támaszkodnak, amelyek keringenek a nagyvilágban.

Nézzünk meg néhány konkrét adatot.

-Egy fűtésre optimalizált klímaberendezés hőszivattyús elven fűt, amely eltér a hagyományos fűtőtestektől, amelyekben a fűtőszálak melegítenek és fogyasztják az áramot. Kalkuláljunk egy picit.

-Egy hagyományos 3 kilowatt teljesítményű olaj radiátor 3 kilowatt áramot fogyaszt óránként, míg ezzel ellentétben egy modern fűtő klímaberendezés mindössze 0,6-0,7 kilowatt áramot fogyaszt, ellenben 3 kilowatt hőenergiát ad le.

-A fűtésre optimalizált klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami annyit jelent, hogy az energiát a levegőből nyeri, és a levegőnek adja át a hőenergiát. A rendszer lényege egyszerű, a kültéri egységben hűtőközeg párolog el, ami felveszi a levegő hőenergiáját.

Itt mindig jön az a kérdés, hogy hogyan lehet a levegőből energiát, hőt felvenni, főleg akkor, amikor a külső hőmérséklet nagyon alacsony kint, akár -15, -20 C° alatt van. Ez nézőpont és viszonyítás kérdése, hiszen ez a hőmérséklet fizikai értelemben még „melegnek” számít. ,

Az érthetőség kedvéért, a nemzetközi megállapodás szerint a Celsius-skálán a −273,15 fok az abszolút nulla fok, ami azt jelenti, hogy az ettől melegebb közegből bármikor lehet energiát, hőt felvenni. Leegyszerűsítve a dolgot, a -20 fok még 253 fokkal melegebb az abszolút nulla foknál. Ez tehát azt jeleni, hogy igen hatalmas még a hőtartalma. Ezen az elven működnek a hőszivattyúk, ezt az energiát hasznosítják ezek a klímaberendezések.

A működés egyszerű lényege az, hogy a kültéri egységben hűtőközeg mindig alacsonyabb hőmérsékleten párolog el, mint amilyen a külső hőmérséklet. Tehát ezáltal a hőszivattyús rendszer folyamatosan képes hőt nyerni a környezetből. Ezt a kinyert hőmennyiséget a kompresszor magasabb nyomásra, valamint magasabb hőmérsékletre emeli és elszállítja a beltéri egység felé. Itt ezután ezt a hőt leadja. A kompresszorban található egy villanymotor, amelynek a hője szintén hőnyereségként adódik hozzá a rendszerhez.

Természetesen így még ez is pozitívan hat ki az energia fogyasztásra. Pontosan ez okozza azt a jelenséget, hogy minden hőszivattyús klímaberendezés nagyobb teljesítménnyel tud fűteni, mint ahogy hűteni. Minden klímánál kötelező feltüntetni a készüléken a teljesítmény értékeket. A hűtési teljesítményt az EER érték, a fűtési teljesítményt a COP érték mutatja. A COP érték (coefficient of performance) azt mutatja meg, hogy a hőszivattyús klímaberendezés fűtés üzemmódban a felhasznált villamosenergia teljesítményéhez képest hány szoros hő teljesítményt ad le. A kapott érték minden esetben nagyobb, mint egy, éppen ezért a hőszivattyú minden esetben gazdaságosabban fűt, mint mondjuk egy elektromos radiátor.

Ebből az következik, hogy minél nagyobb a COP érték száma, annál gazdaságosabban fog fűteni a hőszivattyús klíma berendezés. Ha kalkulálni szeretnének egy picit, akkor a mai energiaárak figyelembevételével, ha a fűtő klímaberendezés COP értéke magasabb, mint 2.75, akkor még a gázzal való fűtésnél is kedvezőbben fűthetnek klímával.

Vannak még más lehetőségek is, mint például a kedvezményes energiatarifák igénybevétele, amelyek esetében akár még 2,1-es COP értéknél is gazdaságosabban tudnak a klímaberendezéssel fűteni, mint akár a gázzal.

Ez a lehetőség jelentős energia megtakarítást jelenthet, ha klímával szeretnének fűteni. Persze azt figyelembe kell venni, hogy nem minden klímaberendezés alkalmas állandó fűtésre.

Egy átlagos hűtő –fűtő klímaberendezés, fűtési teljesítménye 0-5 fok külső hőmérsékleti viszonyok alatt kevésbé lesz hatékony és nem képes megfelelő fűtő teljesítményt leadni, valamint az energiafogyasztása is megnövekszik. Ez azért fordulhat elő, mert egyszerűen nem arra tervezték.

Egy fűtésre optimalizált klímaberendezés – 15 fokos külső hőmérséklet mellett is képes üzembiztosan fűteni. Természetesen bele kell kalkulálni, hogy akiknek már a lakásában felépített fűtési rendszere van, mint egy gázkazán vagy padlófűtés, azoknak nem biztos, hogy megéri átalakítani, és a komplett fűtési rendszert egy fűtő légkondicionáló rendszerre lecserélni.

Kiegészítő fűtési opciónak jó lehet, a nyári klimatizálás mellett. Viszont amennyiben új házat építenek vagy esetleg lakást újítanak fel vagy ha nem áll rendelkezésre gáz, esetleg túl sokba kerülne a bevezetése, vagy ha nincs kémény az épületben, akkor kifejezetten jó és költséghatékony, energiatakarékos megoldás lehet egy hőszivattyús klímaberendezés telepítése. Kényelmi szempontból is két legyet üthetnek egyszerre, hiszen amellett, hogy télen fűtenek, nyáron, a kánikulában a klimatizálás is meg lesz oldva adott esetben. Ne higgyenek a tévhiteknek, járjanak utána, számoljanak, kalkuláljanak, hogy megéri-e önöknek klímával fűteni.